Volt, ismét van és reméljük még sokáig lesz...

A Levente II. repülőgép története

Egy újabb sikeres újjászületésnek lehettek tanúi az utóbbi években a repülés szerelmesei. Fábián András és lelkes csapata ugyanis – nem kevés munkával – megépítették a Levente II.-t, melyet egykoron a Magyar Királyi Honvéd Légierő használt kiképzési-és futár célokra és melyből a háború után csaknem mindegyik példány elveszett.

A repülőgépet az 1938 augusztusában a Légügyi Hivatal (LÜH) által meghirdetett iskolagép-pályázatára tervezte Fábián András. A kiírás szerint az új gépnek a német Bücker Bü-131-es teljesítmény paramétereit kellett produkálni és fontos szempont volt, hogy egyszerűen lehessen sorozatban gyártani (a légierő nagy példányszámban kívánta üzemeltetni a típust). 1939-re a tervek elkészültek és a mérnök hallgató megegyezett a jármű- és karosszéria gyártó Uhri testvérekkel, hogy amennyiben sorozatgyártásra érettnek találja a honvédség a Leventét, az ő műhelyükben készítenék a repülőgépeket. A pályázat 1939 elején lezárult és három típust talált a LÜH alkalmasnak a további tesztelésekre. Miután mindegyik pályamunkából épült egy-egy prototípus, és 1940 novemberében kezdődhettek az értékelő berepülések. Végül az elbírálók Fábián repülőgépét találták a legalkalmasabbnak a két konkurens típussal (M-25 Nebuló, Káplár) szemben. A Levente pályafutása azonban mindjárt az elején tragédiával indult. Az egyik berepülőpilóta – Dicsőfi József – egy nem megfelelően végrehajtott orsó- műrepülő figura következtében lezuhant a géppel és életét vesztette. A baleset ellenére a Honvédelmi Minisztérium (HM) nem veszítette el az érdeklődését az új iskolagép iránt, továbbra is támogatásukról biztosították Fábiánékat. A berepülésekből levont tapasztalatok alapján módosították a szárny szerkezetét és a törzs formáját is némileg megváltoztatták. Az így elkészült gép a Levente II. elnevezést kapta. A berepülések során kiderült, hogy a számítások helyesnek bizonyultak, az új gép még jobb repülési paramétereket mutatott (nem sokkal később még néhány kisebb változtatást eszközöltek a sárkányszerkezeten). 1942-ben Fábián András és az Uhri testvérek Csepelen megalapították a Repülőgépgyár Rt.-t, mely még abban évben elkezdte a Levente II. sorozatgyártásának előkészületeit. A HM 140 iskolagépet rendelt meg, ebből 1944-ig 90 darab készült el. Az első tíz szériapéldányt 1943 októberében adták át a légierőnek. 1944-ben hazánkat is elérték a szövetségesek bombatámadásai, melyek nagyban megnehezítették a Leventék gyártását. Az sem vitte előre a gép ügyét, hogy ebben az időben személyi ellentétek is kialakultak Fábián és Uhri Imre között. A háború előre haladtával a Levente II-ket inkább futárrepülésekre használták (kiképzésbe inkább a Bü-131-eket vonták be). A katonai repülőtereket egyre nyugatabbra jelölték ki, így sok esetben Fábiánék típusával keresték a megfelelő leszálló helyeket. Érdekesség: az egyik géppel 1945 áprilisában két pilóta (Környei János és Vajda Szabó Zoltán) az ausztriai Linzből Dübendorfba (Svájc) disszidált. A repülőgépet az ottani pilóták is repülték, sőt miután eredeti erőforrása elromlott, egy Siemens csillagmotorral látták el. Az átalakított Leventével 1952 nyaráig aktívan repültek a svájciak (ekkor egy baleset során megsemmisült).
Miután elcsendesedtek a fegyverek a repülés barátai megpróbálták fellelni a még hasznosítható, esetlegesen elrejtett gépeket. Néhány Leventét is találtak, melyek a következő években már a sportrepülést szolgálták, mint vitorlázó-vontatók. Egy példány maradt meg az utókornak, a HA-LEB lajstromjelű, mely túlélte a háború és a politika viharjait és a Petőfi Csarnokban állították ki. Ifjabb Fábián András (nagyapjának testvére volt a Levente tervezője) 2008-ban határozta el, hogy megépítik a repülőgépet. Időközben egyre bővülő lelkes csapatával tervrajzok, egykori dokumentumok tucatjait tanulmányozták, digitalizálták és méréseket végeztek az egyetlen megmaradt Leventén, hogy minél élethűbbre tudják elkészíteni a repülőgépet. A végeláthatatlan munkaórák során lassan kezdett körvonalazódni a tervezet, és a kivitelezők is egyre jobban bíztak sikerükben. 2016-ban már elkészült a törzs és a szárny fő szerkezete majd az év végére a vásznazási munkálatokat is elkezdték. Egy évvel később már megkapta végső festését, motorját (Hirth 504, mint az eredetiben!) és légcsavarját.
2019-ben megszerezték az összes üzemeltetéshez szükséges dokumentumot a Légügyi Hivataltól és megkezdődhettek a nagy sebességű gurulópróbák. Október 21-én pedig végrehajtották vele az első felszállást. A gép a pilóta szerint stabil, jól manőverezhető volt és hozta az elvárt repülési paramétereket. Ezután néhány év pihenő következett, mialatt a gépen további kisebb módosításokat hajtottak végre, szerszámokat gyártottak elvégezték a megfelelő karbantartásokat a csapat lelkes szakemberei. 2023 nyarán aztán végre bemutatkozhatott a nagyközönségnek is a tököli repülőtéren. Reméljük ezentúl minél több hazai és külföldi repülőnapon láthatjuk az újjászületett Leventét!

 Az építésben résztvevő szakemberek: Fábián András (projektvezető), Váradi László (gépészmérnök), Gettler Zsolt (főpilóta), Gyetvai Attila (rep.gép-építő), Pettenkoffer Sándor (műszaki rajzoló), Nagy Albert (műszaki rajzoló), Luzsinszki Gergő (műszaki rajzoló), Szelestey Gyula (műszaki ellenőr), Almási Balázs (tanácsadó), Dr. Szilágyi Dénes (tanácsadó), Dirk Bende (tanácsadó), Gál Tamás (hegesztő), Tihanyi Zoltán (műszerészet), Boronkai Győző (segédberendezések), Mengyi Zsolt (motornagyjavítás), Reményi Róbert (motornagyjavítás), Nagy Tibor (motornagyjavítás), Burján András (aerodinaimka és stabilitás számítások), Fülep Gabriella (kormányvezérlő rendszer ellenőrzése), Vittmayer Zsolt (szárny szilárdsági méretezése), Járfás Péter (irányfelületek terhelési próbáinak előkészítése), Vilmányi Gábor (szárny terhelési próbájának előkészítése)

A Levente II. műszaki adatai:

Szállítható személyek száma: 2

Hajtómű:  1 db Hirth HM 504 A2 négyhengeres soros motor (105 LE)
Légcsavar:  kétlapátos, nem állítható fa légcsavar
Fesztávolság:  9,45 m
Magasság:  2,46 m
Hossz:  6,80 m
Üres súly:  509 kg (a múzeumban kiállított gépé), Az újjáépített Levente üres súlya: 552 kg
Max. felszállósúly:  776 kg (a múzeumban kiállított gépé),
A újjáépített Levente max.felszállósúlya:  787 kg
Legnagyobb sebesség:  180 km/h
Utazó sebesség:  150 km/h
Hatótáv:  650 km

Fotó: www.levente2.hu (Fábián András engedélyével)

Szöveg:  László Tamás (blog-szerző) (www.levente2.hu cikkei alapján, Fábián András hozzájárulásával)
(Hálás köszönet Fábián Andrásnak a cikk megírásához nyújtott segítségéért!)

                                                                                                                        A Levente ismét a levegőben!