Végül sikeres lett...
A Bell 206-os típuscsalád története dióhéjban

A
típus pályafutásának kezdete egyáltalán nem vetítette előre a későbbi üzleti
sikereket. Az amerikai szárazföldi hadsereg (ARMY) 1961-ben kiírt pályázatára
készítette el a Bell vállalat az YOH-4 könnyű megfigyelő helikopterét. A gép
még az év végén teljesítette a földi próbákat és végrehajtották vele az első
felszállást. Bár a teszteken jól szerepelt, 1965-ben a hadsereg mégis a rivális
Hughes YOH-6 modelljét hirdette ki győztesnek. Nagy érvágás volt ez a Bell-nek,
mert igen nagy számú megrendeléstől estek el. De nem adták fel és a mérnökök
szinte teljesen áttervezték a helikoptert. A törzse áramvonalasabb lett,
megnövelték a csomagterét, módosítottak a meghajtás-rendszeren és a
fő- és farokrotoron. Az így létrejött forgószárnyas a 206 típus-megjelölést kapta és
JetRanger-nek nevezték el. A szép formájú gép a polgári szférában azonnal
sikert aratott már a megjelenés évében (1967). De nem csak a magánpilóták
voltak elégedettek a vele, hanem a rendőrségi és tűzvédelmi szervek is.
Nemsokára már televíziós társaságok és mezőgazdasági cégek is használták
munkájuk során. Ekkor már a katonaság figyelmét is felkeltette az újjászületett
típus és ami 1965-ben nem jött össze a Bell-nek, az most sikerült. A hadsereg
ugyanis igényt tartott a helikopter katonai változatára. Ennek típusjelzése
OH-58A Kiowa lett. Némi módosítással tulajdonképpen egy katonai JetRanger volt,
első repülését 1969-ben teljesítette. A vietnami háború során kezdetben
megfigyelő feladatokat láttak el vele, de a későbbiek során géppuskákkal, vagy
gépágyúval felszerelve könnyű csapásmérő küldetéseket is repültek. A gépeket az elkövetkezendő évtizedek alatt
folyamatosan modernizálták, így 1983-ban megjelent a négylapátos OH-58D Kiowa
Warrior, melyet nem csak, hogy - irányított és nem-irányított - rakétákkal lehetett felszerelni, hanem a főrotor tetejére
egy gömbtoronyban optikai szenzorokat és lézeres célmegjelölő műszert helyeztek
el. Az öbölháborúban főleg az AH-64 Apache támadó helikopterek munkáját
segítették a típussal.
Az amerikai haditengerészet 1968-ban rendelte meg a gép katonai kiképző változatát
a TH-57-est, mely lényegileg nem tért el a JetRanger-től.
Eközben a civil szférában is folytatták a nagy sikerű helikopter fejlesztését.
1971-ben jelent meg a 206B Jetranger II modell (az első változat 317 LE-s hajtóművével ellentétben ez már 400 LE-s erőforrást kapott) , majd hat évvel később a 206-B3,
amelyet még erősebb gázturbinával (420 LE) és módosított farokrotorral láttak el. Ez utóbbi változatot rendelte meg a
szárazföldi hadsereg 1993-ban legújabb kiképző helikopterének, TH-67 Creek
típusjelzéssel.
A JetRanger sikerén felbuzdulva a Bell elkészítette a gép hosszabb törzsű
változatát Bell 206L LongRanger néven, mely szintén nagy sikert aratott a
polgári piacon (a hadsereg nem állította nagyobb számban hadrendbe). A
hétüléses helikopter 1975-ben jelent meg a Bell repertoárjában és az évek során
egyre modernebb műszerezettséggel és erősebb hajtóművel szerelték fel. A típus
későbbi leszármazottja lett a kéthajtóműves 206LT TwinRanger (csak kis számban
készült) és a négylapátos 407-es modell, mely jelenleg is gyártásban van.
2014-ben hajtotta végre első repülését a legújabb továbbfejlesztés, a Bell 505
JetRanger X, mely már csak rotorjában és farokrészében emlékeztet nagy múltú elődjére. A gép törzsét teljesen áttervezték (repülési berkekben igen nagy
vitát váltott ki, hogy jót tett-e a helikopter kinézetének a "ráncfelvarrás"),
és egyes vélemények szerint a konkurens Robinson R-66-os ellenpárjának szánták.
A 206B modell gyártását 2010-ben állították le több, mint 7000 példány legyártását követően. Licenc alapján az olasz Agusta vállalat is készített a típusból AB-206B jelzéssel. Irán pedig (be nem vallottan) a JetRanger főbb elemeinek felhasználásával készítette el saját könnyű helikopterét Shahed 278 néven.
Hazánkba egy 1983-as budaörsi zártkörű bemutató alkalmával érkezett elsőként
Bell 206-os, amikor a Repülőgépes Szolgálat újabb mezőgazdasági helikopterek
beszerzését fontolgatta. Végül az agráriumban néhány évvel később az
MD-500-as terjedt el (lásd: 2023.09.28-i blog-bejegyzés). A rendszerváltás
utáni években aztán néhány vállalkozó beszerzett JetRanger-eket is, így az
1990-es évek elején Szántódon már sétarepülést végeztek az egyik példánnyal a
Balaton felett. Jelenleg is repül még Magyarországon a népszerű helikopterből a
repülést szeretők nagy örömére.

Bell 206B JetRanger műszaki adatai :
Gyártó: Bell Helicopter Company
Személyzet: 1 pilóta+ 4 utas
Első felszállás: 1962 (Bell 206A), 1966 (Bell 206B)
Hajtómű: 1 db Allison 250 C-20B
gázturbina (420 LE)
Hossz: 11, 9 m
Magasság: 2,9 m
Főrotor átmérője: 10,15 m
Üres tömeg: 730 kg
Legnagyobb felszálló tömeg: 1450 kg
Legnagyobb sebesség: 241 km/h
Hatótáv: 693 km
Szolg.csúcsmagasság: 6096 m
A https://www.youtube.com/watch?v=Dvfgbg1H_rE linkre kattintva egy rövid videót találhatsz a típusról.
Szöveg, fotó, grafika: László Tamás ( blog-szerző)
