Somogy a levegőből - 3. rész: Kaposvár

Kaposvár Somogy vármegye és járás székhelye. Lakossága kb. 60 000 fő. A német ajkúak időnként Koppisch-ként, vagy Ruppertsburg-ként hivatkoztak rá. Az első írásos dokumentumokban az 1000-es évek elején tűnik fel a település neve. 1061-től már jelentős egyházi központ. Már ekkoriban állt egy kezdetleges fa erődítmény a területen, de az igazi tégla várat csak a 13. században éptették fel. Később folyamatosan fejlesztették az építményt, mely a törökkel vívott harcok során fontos szerepet játszott a terület védelmében. 1555-ben a Tojgun pasa által vezetett seregek elfoglalták a várat, és – a többszöri visszafoglalására tett kísérletek ellenére - 1868-ig megszállás alatt tartották. Az 1700-as évek elején nagy részét lerombolták.
1749-től Kaposvár Somogy vármegye székhelye. A kereskedelem és az ipar is ekkoriban lendül fel a környéken. Az 1800-as évektől az infrastruktúra is fejlődésnek indult, 1872-ben már vasúti összeköttetés volt a környező városokkal. Az ekkor épült kis állomást 27 évvel később egy nagy, modern utas-fogadó épület váltotta fel. A 20.század fordulóján itt működött az ország egyik legismertebb sörgyára is (Első Kaposvári Sörgyár Rt.), mely az 1930-as évek elején tönkre ment. A második világháború idején már ipari központ. Legnagyobb jelentőséggel a cukorgyár bírt, melyhez később egy konzervgyár is társult. A szocializmus idején további iparilétesítményeket alapítottak, melyek nagy része a rendszerváltást követő időszakban teljesen leépült. Az utóbbi10-15 évben ismét jelentős infrastrukturális beruházások kezdődtek a városban és folyamatosan bővül az ipari park is. Kaposvár 1990-óta megyei jogú város, három évvel később pedig püspökségi székhely.
Repüléstörténeti vonatkozás:
1929-ben a SACERO (Somogy megyei Automobil Club repüléssel foglalkozó része) tagjai Bernárd Mátyás ny.állományú alezrdes és vitéz Hefty Frigyes pilóta vezetésével kijelölték a Kaposvártól délre lévő dombok egyikén az újonnan alapítandó vitorlázó repülőtér helyét és nemsokára már repülő növendékek sokasága hasította az eget sikló szerkezeteikkel. A hely később a Hangárdomb nevet viselte.
A taszári repülőtér szintén ebben az időben létesült és később a Dunántúl  egyik legfontosabb katonai légi bázisa lett.
Az 1950-es évek elején elkezdték építeni a közeli településen – Kaposújlakon – a polgári repülőteret, mely egy időben még belföldi utasszállítógépeket is fogadott, és azóta is otthont ad a mezőgazdasági és kisgépes repülésnek.

Szöveg és kép: a szerző

 Köszönet a légi fotó-lehetőségért  Schauer Rudolfnak és Schauer Norbertnek!