"Csíkhúzók"

A kondenzcsík-képződés magyarázata

Ha derűs időben felnézünk az égre, gyakran láthatunk aprónak tűnő ezüstösen csillogó repülőgépeket, amint hosszú fehér csíkot húznak maguk után. Megszokott látvány, az ember által átalakított természet része. Ez azóta van így,  amióta egyre nagyobb magasságokat érnek el a repülő szerkezetek. A jelenség nem más, mint a kondenzcsík.
Első tudományos megfigyelésére és leírására 1919 májusában került sor, amikor egy német pilóta gépével 8700 méteres magasságra emelkedett és a repülő mögött hosszú "felhőkígyő" jelent meg. A földi szemlélődők kezdetben értetlenül álltak a dolog előtt (vagyis alatt), amit a gép a magasságának csökkentése után már nem húzott maga után. A kondenzcsík a szemtanúk szerint később kiterebélyesedett és még sokáig megmaradt az égen. Nemsokára megszülettek a többé-kevésbé pontos magyarázatok is. Azt már hamar sejtették a tudósok, hogy a repülőgép motorjából kiáramló égésterméknek lehet köze csíkhoz. A későbbi tanulmányok aztán tisztázták a jelenség mibenlétét. Lássuk tehát mi is az a kondenzcsík:
Tulajdonképpen egy mesterséges felhő. A nagy magasságban repülő gép hajtóműve az üzemanyag elégetése során széndioxidot, vízpárát, kén- és nitrogénoxidot valamint korom szemcséket bocsájt ki. A több ezer méteren uralkodó alacsony légnyomás és kis hőmérséklet lehetővé teszi a jelenség létrejöttét. Amennyiben megfelelő mértékű a levegő páratartalma a kilökődő kondenzációs magok (korom) felületén kicsapódik a vízpára, majd azonnal megfagy. Ez a sok milliárdnyi jégrészecske alkotja tehát a kondenzcsíkot. Amennyiben a légkör azon magassága, ahol a repülőgép repül telített (nedves), akkor a csík hosszú percekig, akár órákig is megmaradhat. Ha azonban a levegő száraz, akkor nem, vagy csak nagyon rövid ideig látható a jelenség. Az is előfordul, hogy a gép nedves, majd száraz szakaszokon halad át, ekkor a csík szakadozottá válik egyes részeken. Az egyes légrétegek összetétele folytán a magassággal is változhat a kondenzcsík kialakulása. A tartósan megmaradók a magassági szelek hatására fokozatosan szétterülhetnek és cirrus (fátyol) felhővé alakulhatnak.
A kondenzcsíkok szerkezetében időnként hurkokat, szabályos mintázatot lehet megfigyelni. Ezeket a repülőgép szárnyáról leváló örvények és a gép közelében kialakult turbulens áramlás okozza, tudományos megnevezése: Crow-instabilitás.

szöveg és kép: László Tamás (blog-szerző)