Az "Öreglány" még mindig repül!

                                                          Az AN-2 repülőgép ismertetése

Oleg K. Antonov és mérnöki gárdája 1946-ban kezdett hozzá egy többfeladatú, egymotoros szállító repülőgép tervezéséhez a Mezőgazdasági és Erdővédelmi Minisztérium kiírt pályázatára. Az SZH-1 prototípus 1947 közepére el is készült és még a nyár folyamán megkezdődtek a próbarepülések. A tesztek tanulságai alapján a gép jól irányíthatónak és stabilnak mutatkozott. A sorozatgyártás 1948-as megkezdéséig néhány módosítást végrehajtottak a sárkányszerkezeten és az addig alkalmazott Svetcov AS-21 csillagmotort erősebb AS-61-re cserélték. A gép törzsét fém félhéj szerkezetűre készítették, a szárnyak és a kormányfelületek vászon bortást kaptak. A hárompontos futóművek nem behúzhatók, az alsó és a felső szárnyak merevítését támasztó dúcokkal és acéldrótokkal oldották meg. Az 1300 l-es vegyszertartályt a törzs közepébe lehet beépíteni, utasszállító változat esetén székeket, ejtőernyős ugratáskor pedig lehajtható padokat szerelhetnek be. Az AN-2 sikerességét mutatja, hogy több, mint 18 000 db-ot készítettek belőle mezőgazdasági, teher- és utasszállítási feladatokra, de készült néhánykülönleges változata is. Ez utóbbira példa a meteorológiai megfigyelő AN-6-os, melynek függőleges vezérsíkja előtt egy plexi kabint alakítottak ki. A LaLa-1 jelzésű gép, melyet kettős faroktartóval késztettek és a törzs hátuljára egy AI-25 gázturbinás hajtóművet szereltek, az 1970-es évek elején kifejlesztett M-15 Belphegor mezőgazdasági repülőgép "próbapadja"volt. De készült az An-2-esnek úszótalpas változata is és olyan is, melyet sítalpakkal láttak el a szibériai üzemeltetéshez. A típus elnyűhetetlenségét mutatja, hogy számos példányt légcsavaros gázturbinás hajtóművel és modern műszerezettséggel láttak el.

Licenc alapján gyártották Kelet-Németországban, Lengyelországban, Kínában. Bár eredetileg nem harcászati típusnak tervezték több ország légiereje is végzett fegyveres akciókat An-2-esekkel. Az Észak-Vietnami légierő például számos bombázó, vagy földi csapásmérő feladatot hajtott végre velük, de a délszláv háború során is bevetették a horvátok a "házilag" átalakított gépeket.

Hazánkba 1956-ban érkezett az első "Ancsa" (nálunk ez máig is a beceneve), mellyel a Magyar Néphadsereg szállítási feladatokat és ejtőernyős ugratást végzett. A katonaság nem sokáig alkalmazta a típust, de az 1960-as években a Repülőgépes Növényvédő Állomás (RNÁ) már 10 darab An-2-est vásárolt mezőgazdasági feladatokra és később térképészeti munkákat is végzett speciálisan átalakított gépekkel. A '70-es, '80-as években további "Ancsák" érkeztek, melyeket már a Repülőgépes Szolgálat alkalmazott. A rendszerváltás után a repülőgépeket vállalkozók üzemeltették tovább, mezőgazdasági és sétarepüléseket végeztek velük. Bár fogyatkozó számban, de még manapság is láthatunk üzemelő An-2-eseket Magyarországon, mivel sok pilóta szerint a világ legnagyobb egymotoros biplánjának nincsen párja…

Szöveg és kép: a szerző

Az An-2 műszaki adatai:

Hajtómű: 1 db 1010 LE-s Svecov AS-62IR, kilenchengeres csillagmotor
Szárnyak fesztávolsága: Felső-18,2 m, Alsó- 14,2 m
Hossz: 12,4 m
Magasság: 5,95 m
Légcsavar átmérője: 3,6 m
Legnagyobb sebesség: 258 km/h
Utazó sebesség: 190 km/h
Szolgálati csúcsmagasság: 4500m
Hatótáv: 845 km
Üzemanyag fogyasztás: 185-200 l/óra
Üres tömeg: 3450 kg
Legnagyobb felszálló tömeg: 5440 kg