A kassai rejtély
Kik és miért bombázták a várost?
Az újkori magyar történelem egyik legvitatottabb eseménye
volt az 1941-es kassai bombázás. Mindenek előtt röviden át kell tekintenünk az
adott időszak politikai körülményeit. Az 1930-as években annak ellenére, hogy
német támogatással hazánk területi gyarapodást ért el (I.és II. bécsi döntés),
a Teleki kormány halogatta a hadba lépést a Harmadik Birodalom oldalán és az
1939-es lengyel invázióban sem kívánt részt venni. Nem sokkal később azonban az
újabb revíziós lehetőségeket szem előtt tartva a magyar haderő Hitler kérésére
támogatta a Jugoszlávia elleni hadműveletekben részt vevő Wermachtot. Az egyre
szorosabb "kötődést" a Harmadik Birodalomhoz Teleki már nem tudta elviselni és
1941 áprilisában öngyilkosságot követett el. Horthy a helyére Bárdossy Lászlót
nevezte ki miniszterelnöknek a németbarát politika pedig erősödni látszott.
Június 22-én a Barbarossa-terv keretén belül Hitler csapatai megtámadták a
Szovjetuniót. A harcokban részt vettek a finnek, olaszok, románok és a
szlovákok is. A Führer a magyarok részvételére nem tartott igényt. Horthy és
tanácsadói viszont úgy vélték, hogy amennyiben a hadjárat sikeres lesz,
részvételük miatt a románok területeket kaphatnak jutalmul Németországtól,
esetlegesen Magyarország rovására. Ezt elkerülendő fontolgatták a mielőbbi
hadba lépést.
És ekkor érkezett el 1941. június 26-a… Ezen a napon 13:08-kor három ismeretlen
típusú kétmotoros bombázógép szórta le gyilkos terhét Kassa városára, majd ezt
követően gyorsan távozott. A meglepetés-szerű támadás miatt a légvédelmi
egységek nem tudták lelőni, vagy érdemben megzavarni a repülőgépeket. A
támadásban 32 ember vesztette életét és több, mint 200 fő sebesült meg
súlyosan, vagy könnyebben. Azonnal megindultak a találgatások, hogy melyik
hadviselő fél gépei voltak az elkövetők és milyen indítékból bombázták az akkor
Magyarországhoz tartozó várost. Bár a beszámolók szerint a repülőgépek típusa
és felségjelzése nem volt beazonosítható, néhány fel nem robbant bombát szovjet
gyártmányúnak határoztak meg az esetet kivizsgálók. A Bárdossy-kormány számára
azonban egyértelmű szovjet provokációnak tűnt az incidens, ily módon casus bellit (ok a háborúra)
szolgáltatott hazánk hadba lépésére. Ez meg is történt már a támadás másnapján,
amikor a Magyar Királyság hadat üzent Sztálinnak.
Fent: magyar vadászgépek üldözőbe veszik a három bombázót
Számos komoly és komolytalan elmélet (legtöbbször csak találgatás) született a
támadás okáról. Ezek a feltevések időnként eléggé ellentmondásosak. Rögtön az
esemény után sokakban felmerült, hogy csak ürügy volt hazánk beléptetésére a
háborúba. Úgymond "kapóra jött" a támadás Bárdossyiéknak. Itt is több verzió
merült fel. Egyesek szerint felségjelzés nélküli német bombázók dobtak szovjet
bombákat a városra, míg voltak, akik úgy vélték, hogy a németek zsákmányolt
szovjet repülőgépekkel támadtak. Mások megesküdtek volna rá, hogy román gépeket
láttak. Ez utóbbi lehetőség nem túl valószínű, mert Románia nem nagyon
támogatta volna hazánk bevonását a konfliktusba. Azt tudni kell, hogy a német,
szlovák, román bombázók csak megfelelő átalakítást követően tudtak volna
szovjet típusú bombákat hordozni (másfajta kioldó szerkezetet igényeltek,
melyek egyes tengelyhatalmak által használt típusok esetében nem is
beszerelhetők). Egy közeli repülőtérről magyar CSR-42-es vadászgépek vették
üldözőbe a betolakodókat, de annyira nem tudták megközelíteni őket, hogy a
típust, vagy a felségjelzést be tudják azonosítani. De miért érte meg az
oroszoknak bombázni egy olyan országot, mellyel addig nem álltak hadban? Főleg
akkor, amikor a német támadás okozta zűrzavar még nem csillapodott le. Egyes
történészek egy logikus lehetőséget látnak a szovjet bombázó-elméletre,
mégpedig azt, hogy a három gép valamilyen oknál fogva elvétette a célpontot.
Véleményük szerint időjárási, vagy navigációs okok miatt eltértek a megadott
kurzustól és tévedésből Kassát bombázták. Szlovákia 25-én, tehát a támadást megelőző
napon lépett hadba a szovjetekkel. Ekkoriban a légi tevékenység a környéken
számottevő volt. Azonban ezért a "bakiért" semmilyen hivatalos közleményben nem
kértek elnézést (már ha valóban így történt).
Egy eléggé valószínűtlen elmélet szerint magyar bombázógépek voltak a támadók,
hogy egy ú.n. hamis zászlós hadművelet keretében tegyék áldozattá hazánkat és
adjanak okot hadba lépésre. Ez az elképzelés már csak azért is sántít, mert a
katonai pilóták nagy részét éppen Kassán képezték ekkoriban és amennyiben a
bombák véletlenül az ő kaszárnyáikba csapódnak, akkor a Magyar Királyi Légierő
számos pilóta-jelölttől esik el, ez pedig igen csak hátráltatta volna hathatós
fegyveres beavatkozás lehetőségét.
Tovább színesíti a képet, hogy ugyanezen a napon a kárpátaljai Rahó település
közelében három vadászgép géppuskával támadta a Budapest-Kőrösmező között
közlekedő gyorsvonatot, melyen hárman meghaltak és hatan megsebesültek. A
szemtanúk a gépeket egymotoros, tömzsi törzsű, szárnyaikon vörös csillagot
viselő légijárműveknek írták le. Ez esetben viszont csak a szándékosság
merülhet fel. Az indíték viszont itt is ismeretlen.
A kép tehát még manapság sem tisztult le, sőt időnként újabb elméletek látnak
napvilágot. Azon a júniusi héten (is) akkora feszültség uralkodott a politikai
érában, hogy elég volt egy kis gyújtószikra is hazánk hadba lépéséhez (főleg,
hogy a politikai akarat sem állt ettől távol). Akár provokáció miatt, akár téves
célazonosítás miatt történt az incidens, hazánk történelmének menetét nagyban
befolyásolta, és nem éppen pozitív irányba…
Szöveg, grafika: László Tamás (blog-szerző)