A KAMOV

A KA-26 helikopter bemutatása
Amikor hazánkban repülési berkekben elhangzik, hogy "Kamov", akkor a nagy többség a Ka-26-os helikopterre asszociál. Az 1970-es, 80-as években ugyanis ebből a helikopterből dolgozott a legtöbb a polgári repülésben Magyarországon – több, mint 100 darab. Az első példány (HA-MMA) 1970-ben állt szolgálatba a mezőgazdasági repülésben, majd egy évvel később az akkori Magyar Néphadsereg is beszerzett 23 gépet futár-összekötő feladatokra. Ez idő tájt a rendőrség kötelékében is repült egy Ka-26-os (R-401), amit később több katonai társával egyetemben átadtak a Repülőgépes Szolgálat (R.SZ.) részére. A mezőgazdaságban több, mint öt évtizedet szolgált a típus, és jelenleg is üzemel néhány példánya. Sajnos a karbantartásuk egyre nehezebb feladat, mert a helikopterek többsége bőven túllépte naptári üzemidejét és az alkatrészek beszerzése sem egyszerű feladat, mivel a gépet 1985 óta nem gyártják.
A helikopter fejlesztése az 1960-as évek elején kezdődött a
szovjet Kamov tervezőirodában. A mérnökök egy többfeladatú, moduláris
kialakítású forgószárnyast álmodtak meg, amelynek főleg a polgári repülés
területén szántak szerepet, de megtervezték a haditengerészeti változatát is. A
gép szerkezeti kialakítása a korábbi Kamov-helikopterekét tükrözte: koaxiális rotor,
kerekes futómű, kettős vezérsíkok. A két dugattyús motor a törzs oldalán kapott
helyet, a kétszemélyes kabin mögé pedig az opcionális tartozékokat lehetett
felszerelni (hatszemélyes utaskabin, teherplató, vegyszertartály). A KA-26
prototípusa 1965 augusztus 18-án emelkedett először a levegőbe V.V. Gromov
berepülő pilótával a fedélzetén. A teszteken jól teljesített, ezért nemsokára
megkezdődhetett a sorozatgyártás is.
A haditengerészeti változatokat felfújható úszótalpakkal, póttartállyal, lokátorral látták el. Készült néhány érdekes kialakítású változat is, például a geofizikai kutatásokat végző KA-26, melynek törzse köré egy nagy méretű, kör alakú elektromágneses impulzus generátort építettek. De egyedire sikerült a KA-26SS típus is, melyet kísérleti jelleggel farokrotor nélküli tesztekre alakítottak át (egyetlen példány készült).

Sikerességét mutatja, hogy több, mint 800
darab készült a típusból. Üzemeltették a volt Szovjetunió egész területén, Bulgáriában, Kelet-Németországban, Magyarországon, Romániában, sőt még a távoli Srí-Lankán és Japánban is repült néhány példány. A NATO a "Hoodlum" kódnévvel illette a helikoptert.
Az 1980-as évek közepén elkészítették a típus gázturbinás változatát, ez lett a
Ka-126. A TV-O-100 gázturbinával meghajtott Kamov 1988 decemberében hajtotta
végre első repülését. A sorozatgyártást a romániai IAR repülőgépgyárban
tervezték elindítani, de a az 1990-es években végbement politikai változások
miatt mindössze 12 helikopter készült el, majd leálltak a munkálatok.
A típuscsalád legutóbbi továbbfejlesztése a kéthajtóműves Ka-226T, mellyel 1997
őszén végezték az első repülési próbákat. A francia Turbomeca Arrius 2G1
gázturbinákkal és modern avionikával felszerelt helikoptert jelenleg is
gyártják és folyamatosan fejlesztik.
A Ka-26 műszaki adatai:
Személyzet: 1 pilóta+1 utas (felszerelt utaskabin esetén 1 pilóta+ 7 utas)
Hajtómű: 2 db 325 LE-s Vednyejev M-14V-26 kilenc hengeres csillagmotor
Törzs hossza: 7,75 m
Magasság: 4,05 m
Rotorok átmérője: 13,00 m
Üres tömeg: 1950 kg
Legnagyobb felszálló tömeg: 3250 kg
Legnagyobb sebesség: 170 km/h (3250 kg felsz.tömeggel)
Legnagyobb utazó sebesség: 150 km/h (3250 kg felsz.tömeggel)
Szolgálati csúcsmagasság: 3000 m (3250 kg felsz.tömeggel)
Legnagyobb hatótáv: 1200 km (póttartállyal)

szöveg, fotó és grafika: László Tamás (blog-szerző)
A helikopterről rövid videót találhatsz a https://www.youtube.com/watch?v=nrOYzS9D9LA linkre kattintva.

