64 nap a levegőben !

1958 december 4-én hajnalban levegőbe emelkedett a las vegas-i McCarran Field repülőteréről a "Hacienda Hotel" névre keresztelt Cessna 172-es John Wayne Cook pilótával és Bob Timm játékautomata-szerelővel a fedélzetén. Céljuk nem kevesebb volt, mint hogy addig repülni, amíg csak az ő és gépük teljesítőképessége engedi. A repülést Judy és Warren "Doc" Bailey a las vegas-i Hotel Hacienda tulajdonosai szponzorálták, így remélve nagyobb hírnevet szállodájuknak. A Cessnát egy teljesen új 145 LE-s Continental motorral szerelték fel, melyet a Continental Motors Corp. ajánlott fel a rekordkísérlethez. A gép speciális átalakítása közel egy évet vett igénybe. A Cessna aljára egy 95 gallonos extra üzemanyagtartályt szereltek, melyet repülés közben egy földi kísérő autóból fel lehetett tölteni egy szivattyú és egy hosszú töltőkábel segítségével. A rekord-repülés alatt 128 alkalommal tankoltak ilyen módon. Ekkor a másodpilóta a gépből félig kilépve illesztette és stabilizálta a tömlőt, ami embert próbáló és kicsit sem veszélytelen feladat volt. Nem volt könnyebb helyzetben a pilóta és az üzemanyagot szállító sofőr helyzete sem, mert nagyon nehéz volt tartani a két jármű azonos sebességét a benzinfelvétel alatt. Az olajszűrőket repülés közben is cserélni tudták egy ügyes átalakításnak köszönhetően. A 39. napon a generátor meghibásodott, így a továbbiakban kézi erővel kellett pumpálni a szárnyakba lévő tankokba az üzemanyagot. A pilóták 4 óránként felváltva aludtak és bár elég puritán körülmények között, néhány liter víz segítségével még mosdani és borotválkozni is tudtak a szűk kabinban, melyből a jobb első és a hátsó üléseket az átalakítás folyamán kiszerelték. Az élelmiszereket és italokat az üzemanyagfelvételek során továbbították kötelek segítségével a kísérő teherautó fedélzetéről. A rekordrepülés már néhány nap után elég unalmassá vált, minthogy ugyanazokat a köröket tették minduntalan a repülőtér közelében. Karácsonykor Timm a reptér felett elrepülve kis ejtőernyőre erősített cukorkákat szórt 6 éves kisfiának. Bár működött a fedélzeten robotpilóta, nem lehetett teljesen "magára hagyni" a repülőgépet, ezért a 20. nap körül már nagyon elfáradtak a pilóták a mindössze 4 órás pihenők és az állandó motorzaj miatt. Bár január 23-án elérték célkitűzésüket, úgy döntöttek, hogy még egy kis ideig a levegőben maradnak. A repülés utolsó harmadában meghibásodott a robotpilóta, majd a fordulatszámmérő, kabinfűtés-szabályzó végül a leszállófényszórók. Mivel a motor teljesítménye is ingadozni kezdett, február 7-én, 64 nap, 22 óra és 19 perc folyamatos repülést követően földet értek kiindulási reptéren. A rekordrepülés nagy sajtóvisszhangot kapott annak idején, bizonyítva a kis Cessna 172-es strapabíró képességét és pilótáik rátermettségét. A kaland után Bob Timm visszatért játékautomata-szerelő munkájához, John Wayne Cook pedig folytatta pilóta karrierjét. Gépük jelenleg a McCarran nemzetközi repülőtér várótermében tekinthető meg eredeti állapotát tükröző festésével

                                                           Tankolás a rekord repülés közben...

Szöveg és kép: a szerző